A magyarban gyakran használják a "hedge fund" kifejezést - a stílus színesítésére is, vagy zárójelben, az első előfordulás után.

Mivel a különféle befektetési alapok, de különösen a fedezeti alapok egyediségre próbálnak törekedni, néha a névből nem is derül ki egyértelműen, hogy mivel foglalkoznak, az üzletszabályzatban viszont kötelező megadni a tevékenységük jellegét.
Van egy régi, de jó prezentáció erről az egész világról:
http://www.econ.unideb.hu/rendezvenyek/korabbi_esemenyek/200...

Az első fedezeti alapok az 1950-es években jelentek meg, azzal a céllal, hogy pénzügyi eszközök vásárlása és fedezetlen eladása (short-selling) révén kiküszöböljék a piaci áringadozások kockázatát.<br />Kezdetben csak a rendkívül gazdag befektetők számára nyújtottak szolgáltatásokat, de mára fontos alternatív befektetési eszközzé váltak mind az intézményi, mind a kisbefektetők számára.<br />Napjainkban a fedezeti alapok jellemzésére nem létezik általánosan elfogadott, pontos definíció. Tevékenységük egyfajta rugalmas üzleti modellként fogható fel, ahol a menedzserek teljesítménytől függő díjazásban részesülnek, a pozitív abszolút hozam elérése érdekében szabadon választhatják meg befektetési stratégiáikat, gyakran élve a fedezetlen eladás, a tőkeáttétel és a származékos ügyletek kínálta lehetőségekkel.<br />Egy fedezeti alap legfontosabb jellemzője az általa használt befektetési stratégia, melynek 4 fő típusát különböztethetjük meg:<br />• iránymutató (directional) fedezeti alapok, melyek célja a piaci mozgások megelőzése, s a magas kockázatokhoz mért hozamok elérése, tipikus példái az ún. makro fedezeti alapok;<br />• piacsemleges (market neutral) fedezeti alapok, melyek a relatív érték- vagy arbitrázs-lehetőségekre játszva igyekeznek kihasználni az árak közötti eltéréseket és elkerülni a piaci változások okozta kockázatokat;<br />• eseményre fókuszáló (event driven) fedezeti alapok, melyek egy cég életének ún. különleges eseményeiből próbálnak hasznot húzni, mint pl. vállalatfelvásárlások és összeolvadások, reorganizációk vagy csődök. Néhány ilyen fedezeti alap pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok értékpapírjaira specializálódott, s így próbálja kiaknázni annak lehetőségét, hogy az ilyen értékpapírokat nehéz értékelni, valamint az intézményi befektetők számára nem engedélyezett az ezekbe való befektetés.<br />• fedezeti alapok alapjai (funds of hedge funds, FoHFs) több másik fedezeti alapba fektetnek be, s a diverzifikáció révén érnek el hozamot.<br />A fedezeti alapok többsége offshore területen van bejegyezve, azaz általában minimális szabályozási környezet és kedvező adózás vonatkozik rájuk, de tényleges irányításuk valamelyik pénzügyi központból történik (az európai fedezeti alapok legtöbbjét például Londonból irányítják). A fedezeti alapok menedzserei elsősorban a befektetési stratégiával foglalkoznak, az ún. támogató tevékenységeket (befektetési pozíciók értékelése, az alap nettó eszközértékének kiszámítása, jogi szolgáltatások, befektetési tranzakciók végrehajtása, stb.) kiszervezik. A bankok és értékpapír-kereskedő cégek jutalék ellenében szintén jelentős támogatást nyújtanak a fedezeti alapok tevékenységéhez (kockázatkezelés, tranzakciók végrehajtása, elszámolása, letétkezelés, potenciális befektetők bemutatása).&quot;<br />Forrás: Európai Központi Bank tájékoztatója, 2006. január